Az ülés jegyzőkönyvei - helyesen dolgozunk

Az ülés jegyzőkönyve olyan dokumentum, amely tükrözi aaz ülésen megfontolt kérdésekről és a meghozott döntésekről. Ez utal a szervezeti és adminisztratív dokumentációra. A jegyzőkönyvben szereplő információkat az ülés titkára vagy más felhatalmazott személy diktafon vagy kézi felvétel alapján írja be. Az ülés előtt minden szükséges dokumentumot fel kell készíteni: a napirendet, a résztvevők listáját, a beszédek szövegét és a lehetséges megoldások tervezetét.

A bizottság vagy más hatóság ülésének jegyzőkönyve teljes egészében vagy rövid formában kiadható. Ez utóbbi nem tartalmazza a megoldandó kérdések megvitatásának menetét, és csak a meghozott döntéseket határozza meg.

A teljes formájú protokoll általában két részből áll- bevezető és alapvető. A bevezető tartalmazza az elöljáró tisztségviselőjének, a titkárnak és az ülés résztvevői, valamint a jelenlévők nevét (valamint kezdőbetűit). Ha a jelenlévők száma meghaladja a 15-öt, hivatkozni kell a kötelező nevek teljes listájára. Ha jelen vannak a különböző hatóságoknál, minden munkahelyre és munkahelyre fel van tüntetve.

Ezenkívül a bevezető rész feltétlenül fel kell tüntetni a napirendet, fel kell sorolnia a kérdéseket a fontossági sorrendben, és meg kell jelölnie az előadó nevét minden egyes kérdésben.

Az ülés jegyzőkönyve fő részében a napirendnek megfelelő szakaszokból áll. Az egyes tételek szövegét rendszerint egy rövid séma szerint állítják össze:

- Hallgatták: Név.

- Megoldott (vagy eldöntött): Név.

Az egyes beszédek összefoglalása rögzítésre kerüla jegyzőkönyv szövegében, vagy különálló anyagként csatolva (a jegyzőkönyv megfelelő szöveggel ellátva). A szavazás esetén az eredményeket adják meg. Az egyes tételekre vonatkozó határozatot a jegyzőkönyvben kell megtenni.

Az ülés jegyzőkönyvét alá kell írnielnöke, valamint az ülés titkára. Az ülés vagy a találkozó időpontja a protokoll időpontja. Minden egyes protokollhoz tartozik egy szekvenciaszám külön a megfelelő protokollcsoporthoz, szükség esetén egy alfabetikus kóddal. A számozás a növekvő év során történik.

Az Igazgatótanács üléseinek jegyzőkönyve sajátjellemzői. A dokumentumra vonatkozó általános követelmények a szövetségi törvény "A részvénytársaságokról" című törvény (68. cikk) szövegében szerepelnek. Ezen felül, ha az igazgatóság ülésén fogad el állásfoglalást bocsát ki részvényeket (értékpapír) szerint az Orosz Föderáció által jóváhagyott standardok értékpapírok kibocsátását a jegyzőkönyv az ülés tükröznie kell az eredmények név szerinti szavazást minden tagja a tanács. Ez a protokoll fő szabályozási követelménye.

A gyakorlatban az ilyen protokollok nyilvántartásba vételenagymértékben eltérnek az összeállításuk módjától és a részletesség mértékétől. Egyes protokollok megfelelnek a találkozó részletes átirataival, és minden replikát és kérdést tükröznek. Az ilyen protokollra vonatkozó követelményt általában az igazgatótanácsi rendelkezésben rögzítik.

A másik véglet a találkozó rendkívül rövid összefoglalója, amely csak a résztvevők összetételéről, a napirendről, a feltett kérdések megfogalmazásáról és a meghozott döntésekről tartalmaz információkat.

Az optimális lehetőség általábanvalamit. A találkozó hangfelvételei alapján általában túlságosan részletes jegyzőkönyvet készítenek. Ha megfejtik, lehetnek olyan pontatlanságok, amelyek torzítják a megoldandó problémák jelentését. Ráadásul nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy minden részvényesnek joga van megismerkedni az ülés jegyzőkönyvével. Kereskedelmi ügyek megvitatásakor egy részletes protokoll sok kereskedelmi információt tartalmaz.

Másrészt a jegyzőkönyv túlzott rövidségevezethet a rendes részvényeseknek az igazgatótanács formális megközelítésének és elégtelen teljesítményének ötletéhez. Kívánatos, hogy minden kérdés feltüntesse a beszélgetés kezdeményezőit és résztvevõit, a beszéd jegyzetelését, lényegét és a feltett kérdések szerzõit. Ez a megközelítés többek között lehetővé teszi, hogy hatékonyabban értékelje az egyes résztvevők hozzájárulását.