A Közép-Európai Bank (EKB). Az Európai Központi Bank feladatai

A Közép-Európai Bank központi szerepet játszikAz Európai Unió Bankja és az euróövezet. A világ leginkább független bankja. Ez a pénzügyi intézmény teljes joggal rendelkezik az euróval kapcsolatos kérdések önálló megoldására. Az intézmény 1998-ban alakult. A pénzügyi intézmény első elnöke Wim Duisenberg volt, akit 5 évre választottak. 2003 októberében Jean-Claude Trichet vette át az új elnököt. Ma vezető pozíciója Mario Draghi.

történet

A második világháború vége után,Európa egyesítése. A strukturálódás aktiválódott, és megindult egy egységes piaci tér kialakulása. Ebben az időszakban 1947-1957, a sikeresen teljesített az integráció során a terület a párhuzamos megjelenése állam az Európai Fizetési Unió. 1957-ben a legnagyobb európai országok csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez. 1979-ben az EGK-be feltételekhez kötött készpénz - ECU - települések, amelyek egykor kötve egy kosár európai valuták. Az Európai Pénzügyi Terület és az EKB létrehozásáról szóló memorandumot 1988-ban írták alá. CB „Európai Központi Bank” megjelent aláírása után 1992-ben a területén Maahstrihta nemzetközi szerződés az Európai Unió létrehozásáról, valamint megalakulása után az Európai Monetáris Intézet, melynek előkészítésével megbízott az átmenetet egy egységes valuta - az euró.

Külső és belső struktúrák

A Közép-Európai Bank egyedülállófelügyelő személyzet. Magában foglalja az EU valamennyi tagállamának képviselőit. A pénzügyi intézmény munkájával, a diszkontrátával, a számlákkal és egyéb kérdésekkel kapcsolatos kérdéseket az intézmény igazgatósága és a kormányzótanács határozza meg. A vezetőség 6 főből áll, a bank elnöke és helyettese. Az irányító testület nyolc évre szól. Az igazgatóság székhelye szerinti pályázókat az Európai Parlament és az európai zónába tartozó államok vezetői jelölik ki és tartják számon. Az EKB tagja a Központi Bankok Európai Rendszerének, amely magában foglalja az EU-országok nemzeti értékpapírjait is. A nemzetközi rendszer kétszintű algoritmus szerint működik. A monetáris politikával kapcsolatos minden kérdés csak akkor oldható meg, ha minden szinten megállapodás születik.

Általános információk

A Közép-Európai Bank Németországban, Németországban, Frankfurtban való megalakulása óta az európai központi bankok egész rendszere alávetette vezetését. A szerkezet felépítése a következőket tartalmazza:

• Bank of Belgium.
• Bundensbank.
• Bank of Greece.
• Bank of Spain.
• Bank of France.
• Luxemburgi Monetáris Intézet.

Egy jogi személy státusza csak az EKB, mindegyikA rendszer részét képező fennmaradó pénzügyi intézmények szerepet játszanak a segédegységekben. Feladataik másodlagosak. Az EKB legfőbb célja az ár emelkedése és az infláció stabilizálása, amely nem haladhatja meg a 2% -ot. A bank minden döntése és intézkedése közvetlen hatást gyakorol az európai valuta devizaárfolyamára a világ más valutáival kapcsolatban. Az éles ingadozások a kamatláb változását és a szakszervezet tagországainak nyújtott hitelezést okozzák.

Mit tesz az EKB?

A Közép-Európai Bank egyidejűleg számos meghatározó szerepet tölt be:

• A monetáris politika kialakítása és végrehajtása az euróövezetben.
• Az euroövezet államainak devizatartalékainak hivatalos jellegű biztosítása, fejlesztése és elidegenítése.
• Euro-kibocsátás.
• A kamatlábak beállítása.
• Az árstabilitás biztosítása az európai övezetben.

Mutatói az EKB az index az árak az áruk a fogyasztók számára az EU egész területén, és a méret a pénzmennyiség, ami a növekedés nem lehet több, mint 4,5% az év során.

A bank alapkamatai

Az Európai Központi Bank feladatai közé tartozik a kamatlábak meghatározása és beállítása. A kamatlábak három lehetnek:

• Refinanszírozási arány. Ez az a kamatláb, amely meghatározza az EKB birtokában lévő ajánlattételhez szükséges források minimális értékét.
• Befizetési arány. Ez az a kamatláb, amely az EKB intézményeiben szabad készpénzt állít. Az árfolyam az egynapos kamatlábpiac alsó határa.
• Határidős kamatláb - ez az az arány, amellyel az ESS bankjainak szerkezeteKaphat egy olyan kölcsönt, amely a rövid távú likviditás fenntartásához szükséges. A marginális ráta a felső határértéket az egynapos kamatlábpiacon játssza.

Az ilyen típusú kamatlábak meghatározásával a Közép-Európai Bank a deviza keresletét vagy kínálatát, stabilitását és az övezeten belüli cash flow-kat ellenőrzi.

Általános rendelkezések

A Közép-Európai Bank egyedülállóa jogi oktatás, amelynek munkája nemzetközi megállapodásokon alapul. Az intézmény jegyzett tőkéje a létrehozásakor 5 milliárd euró volt. A részvényesek szerepe volt a legnagyobb európai bankok. A német Bundesbank a tőke 18,9% -át, a Bank of France-14,2% -ot, az Olasz Nemzeti Bank 12,5% -át és a Spanyol Nemzeti Bank 8,3% -át tette ki. Az európai államok központi bankjának többi része az elsődleges jegyzett tőke 0,1% -ról 3,9% -ára nőtt. A fentiek szerint az igazgatótanács egy pénzügyi intézmény tevékenységét irányítja - az Európai Központi Bank elnöke irányítja. A pénzügyi szervezet fő jellemzője a teljes függetlenség. Ugyanakkor az intézet köteles minden évben jelentést tenni tevékenységéről az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, az Európai Unió Tanácsának és az Európa Tanácsnak.

Tevékenységpolitika

Az EKB feladatait végrehajtjaeszközök, például stabilizációs hitelek és jelzálog-aukciók, devizaügyletek és nyitott piacokon folytatott tranzakciók. A pénzügyi piac szabályozásának legerősebb eszköze az Európai Központi Bank aránya. A monetáris intézmény munkája a többi államtól való függetlenség elvén alapul, valamint a nemzetek feletti típusrendeletekből. Az utóbbi munkája elsősorban a külső adósság és a belső átfedések kényszerének hiányát írja elő. Minden egyes határozathozatalra vonatkozóan az igazgatótanács tagjai többségének szavaznia kell. Mindegyiküknek csak egy lehetősége van a szavazásra. Az Európai Központi Bank vezetőjének követnie kell a tanács véleményét. Csak egy bizonyos döntés meghozatalát követően az európai országok központi bankjai aktívan részt vehetnek annak végrehajtásában.

Az EKB és a nemzeti központi bankok hatáskörei

EKB a Központi Bankkal közös erőfeszítésekkela tagállamoknak joguk van kapcsolatot teremteni más államok központi bankjával, és szükség esetén nemzetközi szervezetekkel. Nyílt lehetőség a bármilyen típusú eszközök, köztük a banki fémek megszerzésére, eladására és továbbítására. A "devizaeszközök" fogalma bármely pénznemben és bármely fizetési egységben lévő értékpapírokat foglal magában. A tulajdonjog és a vagyonkezelés megengedett. Az EKB számosféle banki szervezetet folytat, amelyekben a partnerek lehetnek nemzetközi szervezetek, harmadik felek képviselői. A partnerségek magukban foglalhatják a hitelfelvételt és a hitelnyújtást. A fent említett főbb funkciók mellett az Európai Bank az Európai Központi Bankkal együttműködve adminisztratív célból végezhet műveleteket, és a tagok érdekében jár el. Az Európai Monetáris Rendszer kialakulását, amely 1979-ben kezdte meg működését, fontos lépésnek tekinthető a bank tevékenységeinek megoldásában.

Európai Monetáris Rendszer az EKB-n belül

Az Európai Központi Bank refinanszírozási rátájaA bank nem az egyetlen, ami befolyásolja az Európai Monetáris Rendszert. A GMU-nak számos konkrét feladata van. Beszélhet a következő területeken:

• A monetáris stabilitás biztosítása az EU-ban.
• Az aktív gazdasági fejlődéssel rendelkező konvergenciafolyamatok maximális egyszerűsítése.
• Stabilitási körülmények között a monetáris rendszer növekedési stratégiát biztosít.
• A nemzetközi jellegű monetáris és gazdasági kapcsolatok stabilizálása.

Köszönhetően az ilyen bevezetésénekmonetáris egység, mint az ECU, az Európai Unió államai sikeresen megbirkóztak a 80-as évek válságával. Az inflációs folyamat legyőzését követően megszüntették a jelenlegi pénzügyi tranzakciókra vonatkozó korlátozásokat. 1990 óta az aktivált tőke szabad áramlása. Kezdetben az EU célja, hogy optimális feltételeket biztosítson az áruk és szolgáltatások, a tőke és a munkaerő mozgásához. Az EKB azért jött létre, hogy ösztönözze a közös valuta bevezetését, egyetlen állampolgárságot. A tervezési szakaszban végzett munkája segítette a szervezeti és jogi mechanizmusok kialakulását nemcsak a külpolitika, hanem az egyes résztvevő országok biztonsági politikájának összehangolásához.