Mikor és miért jelent meg a korrupció elleni nemzetközi nap?
A társadalom a korrupciót mindig két módon kezelte. De a 18. század vége óta minden megváltozott. A nyugati liberális reformok fő szlogege az volt, hogy az állami apparátus csak az alárendelt emberek javára létezhet. Ezért az alanyok "betáplálják" a kormányt a tisztviselők törvényeinek betartása miatt. Emellett az 1787-ben elfogadott amerikai törvény szerint a megvesztegetés súlyos bűncselekmény, amelyért akár az elnököt is elítélhetik. Sokan aztán kifejezték azt a vágyat, hogy a törvény elfogadásának napjától kezdődően évente ünnepeljék a világ korrupcióellenes napját. De a kormány nem támogatta ezt a népszerű impulzust.
A társadalom egyre inkább befolyásolta aa politikusok tevékenysége. Az állami szabályozás és a pártok szigorításával a nagyvállalatok és a politikai elit közötti összejátszás epizódjai komoly aggodalmat keltettek. A tisztviselők megértették, hogy intézkedéseket kell hozni a korrupció elleni küzdelemre. De mindez a vita szintjén maradt.
A korrupció történetét is kondicionáltaa világgazdasági kapcsolatok újjáéledése. A transznacionális vállalatok, amelyek a külföldi vásárlókkal kötöttek szerződéseket, jogilag tartalmazták az "ajándékok" költségeit a tárgyalások költségeiben.
Ismert esetek
Röviddel a nemzetközi nap előtta korrupció elleni küzdelem, Amerikában volt egy botrány, amelybe a jól ismert Lockheed társaság tartozik. Az általuk forgalmazott repülőgépek, amelyek nem voltak nagyon jó minőségűek, nagy vesztegetést vittek Japán, Németország és más országok tisztviselőire és politikusaira. Körülbelül akkoriban az emberek kezdtek gondolkodni a probléma globális természetéről, ami gátolja a kapcsolatok nemzetközi fejlődését.
Nem kevésbé szemléltető példák a korrupcióra a poszt-szocialista országokban az 1990-es évek folyamán, amikor e jelenség alkalmazási körét összehasonlíthatjuk a fejlődő országokban uralkodó helyzetekkel.
Nagyon gyakran voltak paradox helyzetek,amikor ugyanazok a személyek mind a kereskedelmi, mind a közszférában fontos pozíciókat töltenek be. Ennek eredményeként a legtöbb tisztviselő megsértette a törvényt nemcsak vesztegetés útján, hanem saját kereskedelmi érdekeinek védelme révén is.
A világ gonosz
Idővel a világközösség a véleményhez jutott,hogy a korrupció olyan gonosz, amely nem egyetlen embert, egyének vagy egyéni államcsoportot, hanem az egész világot károsítja. Ez a vélemény nem a semmiből jött létre. Az egész oka tömeges vesztegetés volt a külföldi vezető tisztségviselők társaságai által. A korrupció számos ország fejlődését gátolta, ami negatívan befolyásolta a világkereskedelmet. Ugyanakkor megállapítja, hogy ahol ez a jelenség elérte a legmagasabb szintet, nem korlátozódott a harmadik világra: az 1990-es években a volt szocialista országokban a liberalizáció folyamatát elképzelhetetlen hiba követte. Ezeknek az eseményeknek a hátterében egyes államok úgy döntöttek, hogy a bűnözés és a korrupció elleni küzdelem a belföldi politikájuk prioritásai közé tartozik. Tovább mennünk.
"1995 a korrupció éve"
Ez volt az a főcím, amelyet főleg láttaka "Financial Times" újság újság kiadásának oldalát olvasók. A cikkben az amerikai exportáló cégek panaszkodtak, hogy nagy szerződéseket veszítenek külföldi törvények miatt, amelyek tiltják a más országbeli tisztviselők megvesztegetését. Éppen ellenkezőleg, számos EBESZ-országban külföldi partnereknek szóló megvesztegetés nem volt tiltva, és levonható az adók fizetésekor is. Például a német vállalatok évente kb. 5,5 milliárd dollárt költöttek. A helyzet megváltoztatásához néhány európai tisztviselő még a korrupció elleni küzdelemre is alapot kívánt létrehozni. De végül egy másik, hatékonyabb megoldásra jutottak. 1997 végén az EBESZ minden országa aláírta az "Egyezmény a kenőpénz megvesztegetés megelőzéséről a külföldiek számára a nemzetközi műveletek magatartásáért" című egyezményt.
Az ENSZ összekapcsolása
2003-ban történt a korrupció történetejelentős esemény. Az ENSZ-nek köszönhetően a jelenség elleni küzdelem témája nemzetközi szinten született. Novemberben a Közgyűlés elfogadta az "ENSZ korrupcióellenes egyezményét". Ezt a dokumentumot 2003. december 9-én aláírásra megnyitották Merida (Mexikó) kisvárosában. Az ENSZ kezdeményezésére ezt a dátumot a korrupció elleni nemzetközi napnak nyilvánították. Az Egyezményt aláíró államok elismerték, hogy a pénzmosás, a költségvetési alapok sikkasztása és a megvesztegetés bűncselekmény. És a dokumentum egyik rendelkezése így szólt: "Az alapokat vissza kell adni az országba, ahonnan a korrupció következtében jöttek." Oroszország aláírta az egyezményt az elsőnek.
Tíz évvel később
December 9, 2013 volt egy másikNemzetközi korrupcióellenes nap, és pontosan tíz év telt el az ENSZ-egyezmény aláírása óta. Jelenleg a dokumentum alatt 140 állam aláírása található. 80 ország ratifikálta az Egyezményt. Közülük Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Oroszország, Lettország, Kirgizisztán, Fehéroroszország, Azerbajdzsán és Ukrajna. A G20 akkori csúcstalálkozóján minden benne foglalt ország megígérte, hogy szükségképpen ratifikálná az ENSZ-egyezményt.
következtetés
2013-ban, mielőtt a Nemzetközia korrupció elleni küzdelem napja, a Világbank világméretűen tükrözte a jelenség dimenzióit tükröző pénzügyi adatokat. A fejlődő országok esetében az összegek évente 20-40 milliárd dollárra változtak.
A Nemzeti Korrupcióellenesbizottság, az orosz korrupciós piac éves forgalma körülbelül 300 milliárd dollár. 2003-ban az Egyezmény aláírásakor ez a szám 100-szor kevesebb volt. Vagyis továbbra is nyitva áll a dokumentumnak a korrupt pénzforgalomra gyakorolt hatása. És alig van további intézkedés. Még akkor is, ha létrehozunk egy nemzetközi alapot a korrupció elleni küzdelemhez, az eredmény közel azonos lesz.