Mi az egyenlőség az államok pénzügyi kapcsolataiban?
A "paritás" szó latinul érkezett Oroszországbanyelv és eszköz "egyenlőség". Számos jelentése van az emberi élet különböző területein, de ma csak a pénzügyi és gazdasági szférák szemantikai szerepét vesszük figyelembe. Különösen azt mondják, milyen paritás, ár és valuta.
Az első esetben egyenlő arányt jelenta különböző típusú termékek költségei. Itt az alapot az alap, ahol az áruk árait az egyenértékűség alapja határozza meg, ami megegyezik a nyereség mértékével. Ugyanakkor ez a mutató szükségszerűen megmarad, ha a dinamika egyensúlya jelentéktelen eltéréseket mutat vagy változatlan marad. Az ilyen paraméterek betartása a kiegyensúlyozott és arányos fejlődés fő gazdasági feltétele, biztosítva a jövedelmezőség hatékonyságának fokozatos összehasonlíthatóságát. Ezen kívül, pontosan tisztában azzal, hogy milyen paritás van, minden piaci partner biztos abban, hogy megfelel a kibővített reprodukció feltételeinek.
A pénznemparitás a kettő arányakülönböző valuták, amelyek szigorúan a jogalkotási sorrendben vannak meghatározva. Az egyensúly az egész nemzetközi árfolyam alapja, eltérve a tervezett mérlegtől. 1978-ig arany tartalma határozta meg. Egyszer volt egy rendes ülésén a résztvevő speciális Valutaalap, a számítás alapja nyilvánította az úgynevezett lehívási jogok. Ez a bizonyos típusú egyenértékű, amely felhasználásával előállított csak az IMF és a központi bankok az egész állam kormányközi kifizetéseket.
Ezenkívül 1979-ben létrehozták a monetáris uniótEurópai országokban, amelyek rögzítik az EGK (Európa gazdasági uniója) törvény által előírt összes kötelezettségét. Minden új résztvevőnek meg kell magyaráznia, hogy a devizaügyletek egyenrangúak-e, szigorúan meghatározott korlátok között tartják-e, és hogy nem engedélyezik a kölcsönös piaci kamatlábaknak az elfogadott határoktól való eltérését. Ez gyakorlatilag minden ismert világi pénznemre vonatkozik. Például a rubel dollárral vagy az euróval szembeni fontossággal szembeni egyenlősége annyira őrzött.
Érdemes megjegyezni, hogy a tényezők összlétszáma,amelyek befolyásolják a valutaparitást, eléri a több tízet. Mindegyikük pszichológiai, szerkezeti, gazdasági, jogi vagy politikai. Ezek közül a legfontosabbak: az állami szabályozás, a diszkontráták, a nemzeti jövedelem és a kereskedelmi mérleg állapota, a várható inflációs ráta, valamint a pénzkínálat és értékei. Mindenesetre alapvető fontosságú a nemzetközi csereprogramban részt vevő államok GNP-je (bruttó nemzeti termék).
A kérdés, hogy milyen devizaegyenlőségmég mindig meglehetősen érdekesnek és nyíltnak tekinthető, annak ellenére, hogy a legutóbbi változások e tekintetben több mint harminc évvel ezelőtt történtek, az egyensúly még ma is fennáll. Bár a válság állandó fenyegetése miatt a bázis a közeljövőben átgondolható.
