Az állam költségvetési politikája
A költségvetés a pénzügyek részét képeziaz állam által követett politika. Meghatározza a pénzügyek közötti kapcsolatok szervezésének elveit a költségvetési bevételek kialakításában, a kiadások végrehajtásában és a kormányközi fiskális kapcsolatokban. Ez a politika befolyásolja az állam által központosított pénzügyi források arányát és összegét, meghatározza a költségstruktúrát és a költségvetési források felhasználásának kilátásait az ország gazdaságának fejlesztéséhez.
Az állam költségvetési politikája mindent szabályoza vállalkozások és az állam között az adóterhekkel, a befektetési politikával, a költségvetési kiadások tervezésével kapcsolatos, a kiemelt fontosságú iparágakkal kapcsolatos kapcsolatok terén.
Az államnak célzott hatása vana kormányzati kiadások hatókörének és struktúrájának megváltoztatása, az adózás és az állami tulajdon, amelyek a költségvetési politika megvalósításának eszközei. Főbb paraméterei tükröződnek a költségvetésben és az államháztartás kezelésének eszközeként működnek.
A költségvetési év fiskális politikájának célkitűzéseit az elnök költségvetési üzenete tartalmazza a szövetségi közgyűlésnek.
A költségvetési politika stratégiai irány,amely meghatározza a gazdaság kialakulásának és későbbi felhasználásának kilátásait a gazdaság főbb problémáinak megoldása érdekében. Emiatt a politika három fő iránya különíthető el:
- Az allokációs komponens. Ez azt jelenti, hogy ki kell igazítani a piac pénzügyi eszközeinek szabályozására szolgáló piaci mechanizmust a piaci hatékonyság növelése érdekében. Például az adók beszedésekor az állam korlátozhatja a külföldi piacokon nem igénybe vett áruk termelését, és elősegítheti azoknak az áruknak a termelését, amelyek nagy érdemei vannak.
- Elosztási komponens. A jövedelemeloszlás eredményeinek megváltoztatásából áll. Példa: a munkanélküliek adóbevételére vonatkozó költségvetési politika segíti a rokkantsági ellátások és a nyugdíjak kifizetését.
- Stabilizáló komponens. Meghatározza a makrogazdasági egyensúlyra gyakorolt hatást, amelyet az adók nagysága, a költségvetési kiadások, az államadósság összege és a hitelrendszer általános állapota határozza meg.
Meg kell jegyezni, hogy a számviteli politikaa költségvetési szervezés különös szerepet játszik a költségvetési elszámolás szervezésében. A vállalkozásnál a számlák és a költségvetési elszámolás szervezésének jelenlegi követelményei alapján határozzák meg.
Költségvetési elszámolás (szemben a kereskedelmi elszámolással)szervezet) sokkal nehezebb. Ugyanakkor a költségvetési források felhasználásának ellenőrzése jóval magasabb. Mi ebben az esetben a számviteli politika? Lehetővé teszi az évenkénti számviteli módszerek konszolidálását.
A számviteli politika szerkezete magában foglaljaszervezeti, metódusos szakaszok és alkalmazások, amelyek egy működő fióktáblát, a munkafolyamat ütemezését és a szervezet által létrehozott, nem egységes formákat tartalmazó listát.
