Bruttó nemzeti termék
A bruttó nemzeti termék a végtermékek és az év során termelt áruk összesített mennyisége. A pénzben kifejezve.
A bruttó nemzeti termék meghatározása ebből következikfelhívja a figyelmet e meghatározás egyes elemeire. Tehát először is a mutató egy sor végső szolgáltatás és termék. Így feltételezzük, hogy vannak olyan "köztes" és "nem véges" áruk, amelyeket nem veszünk figyelembe. A végtermék a végfelhasználáshoz megvásárolható. A közvetítő az, amelyet a későbbi viszonteladás vagy feldolgozás céljából szereztek meg. E tekintetben a bruttó nemzeti terméket a végtermék felhasználásával számítják ki.
Ugyanakkor a mutató nem tartalmazza a belföldi gazdaságban termelt áruk értékét, az árnyékgazdaságban (annak ellenére, hogy eladásra készült).
A bruttó nemzeti termék kiszámítása:érték formában. A gazdasági fejlődés dinamikájának pontos mutatójaként a természetes anyagi forma nem beszélhet. Például az év során három asztal és öt öltöny készült. Az asztal ára negyven dollár, és a ruha húsz. A következő évben öt asztal és három ruha készült. Ha a GNP-t természetbeni értéken számoljuk, mindkét évre megegyezik, és nyolc egységgel egyenlő. Készpénzben történő kiszámításakor a második évben a mutató nagyobb lesz, mint az első.
Meg kell jegyezni, hogy a GNP csak a tábornokot tükrözia gazdasági fejlődés dinamikájának ábrázolása, az állam egészének gazdasági állapota. Ugyanakkor összehasonlíthatjuk a különböző országok potenciálját. A jólétet úgy határozhatja meg, hogy összehasonlítja a mutatót a lakosság számával. Így kiszámítják az egy főre eső jövedelmet.
Az indikátor kiszámítását össze lehet foglalnia fogyasztóknak a végső szolgáltatás és az adott évre szóló áruk beszerzése során felmerülő összes költsége. Ezt a módszert "költség" vagy "gyártási" számításnak nevezik.
A mutató meghatározható a szolgáltatások és az áruk termelõi által az adott évre beérkezett összes jövedelem összegzésével.
Ha a bruttó nemzeti terméket pontosan kiszámítják, ugyanazt az eredményt kell elérni, minthogy a szolgáltatások vagy áruk vásárlási költségei a termelők nyeresége.
A mutató növekedési ütemének megfelelőena gazdasági fejlődés dinamikáját becsüljük. Például, ha öt százalékkal nőtt, akkor a társadalomban előállított áruk mennyisége megnőtt. Minél több szolgáltatás és áru, annál magasabb, illetve GNP.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a mutató növekedésenem mindig utalhat a kimeneti fizikai térfogat növekedésére. Az olyan helyzetek, amelyekben a csökkenő mennyiségű értékek növekednek, nem ritkák a gazdaságban. A GNP kiszámítása érték formában történik. Ez viszont közvetlenül a feltörekvő árak szintjétől függ. A helyzet, amelyben a növekedés üteme, a csökkenés ellenére a termelési volumen kerülhet sor azzal a feltétellel, hogy az árak gyorsabban növekszik, mint az árutermelés folyik.
A bruttó nemzeti termék kiszámításakora jelenlegi árak téves képet alkothatnak az ország gazdasági helyzetéről és életszínvonaláról. Annak érdekében, hogy a termelési dinamika képét világosabbá tegyük, az indikátor meghatározásakor ki kell zárni az inflációt. E tekintetben a nominális és a valódi GNP kiszámítása. A nominális meghatározza a mutató meghatározását a pillanatnyilag kialakult árakban. A valós GNP kiszámítása állandó áron történik.
