Heterogén egyensúly
A heterogén rendszer, szemben a homogén rendszerrel,egy fizikai-kémiai rendszer, amelyben olyan fázisok vannak, amelyek a fizikai tulajdonságokban különböznek egymástól. Vagyis vannak olyan részei, amelyek különböző aggregált állapotokkal és összetételű összetevökkel rendelkeznek. Az ilyen rendszer egy fázisa a határon keresztül elválik a másiktól, amelynek áthaladása minőségi ugrást okoz a rendszer (anyag) fizikai-kémiai tulajdonságainak megváltozásában. Ilyen változó paraméterek lehetnek a kristályrács alakja és szerkezete, az anyag sűrűsége, összetétele, elektromágneses mezője és mások.
Így egy heterogén rendszerben,legalább a fázisok mechanikai szétválasztását. Példák az ilyen rendszerek a víz és gőz, amely a különböző állapotok aggregációs, olaj és víz, amely egy egyetlen edényben, különböző összetételű és mások. Elég gyakran lehetetlen megkülönböztetni, homogén és heterogén rendszerek, mert nehéz megállapítani nagyon határa közötti átmenet fázisában. Például mechanikus szuszpenziókban ezt a határt kolloidok foglalják el, és benne vannak az oldott anyag apró részecskéi. Egyrészt ez egy homogén rendszer, mert a részecskék mérete olyan kicsi, hogy nagyságuk elhanyagolható. Másrészt, bár az atomi szinten, de az anyag bennük mindegy van jelen ebben az esetben úgy kell tekinteni, mint a heterogén rendszerben.
A legfontosabb paraméter, amely aheterogenitás, heterogén egyensúly. Például vegye fontolóra a jelenség jelentését vízoldatok alkalmazásával. Ezekben a heterogén egyensúlyi van tulajdonságok, amelyek a átadása részecskék révén a fázishatáron határértéket, legalább két szomszédos fázisokban. Ez a leírás csak egy kis körben fog érinteni ezeket a jelenségeket, amelyek gyakorlati alkalmazásuk szempontjából legjelentősebbek. Tulajdonságaik alapján a heterogén egyensúlyok meglehetősen változatosak, ezért kémiai technológiai folyamatokban valósulnak meg, és a fizikai kémia elméleti elemzésének szempontjából érdekesek.
A gyakorlati síkon érdeklődésösszességében olyan rendszerek, mint a szilárd folyadékfázis (telített oldat). Ez a rendszer azért fontos, mert a gyakorlatban sok kémiai technológia alapul egy anyag egymástól való elválasztásához. Ráadásul a fordított folyamatok is fontosak, ahol a heterogén egyensúlyok nagy szerepet játszanak. Ezek közé tartozik a rosszul oldódó vegyületek oldatokké történő átalakítása.
Egy másik rendszer - szilárd fázis - folyékony oldataz ioncsere jelenségén alapul. Ez a kémiai jelenség széles körben elterjedt a különféle szennyezésekből származó vizes oldatok tisztításának technológiájánál, és akkor használják őket, ha egymástól elválasztják egymástól. Ebben az esetben heterogén egyensúly van az elektrolit oldatokban, ezek azért fontosak, mert a vegyületek elválasztására szolgáló hagyományos kémiai módszerek hatástalanok. Az ilyen átmenetek gyakorlati megvalósítását ioncserés biztosítja, amely az ioncserélők felületén az elektrolitikus reakció során megy végbe.
A rendszerek harmadaegy folyadék-folyadék rendszer, ez az oldószerek kérdése különböző összetételű anyagokkal. Ezt az esetet akkor alkalmazzák, ha két anyag különböző oldhatósági indexekkel egymáshoz nem elegyedő anyagokat tartalmaz, vagyis izolált heterogén egyensúlyi helyzet alakul ki. E jelenség gyakorlati használatát extrakciónak nevezték. Az ipari termelésben és a kémiai folyamatokban az extrahálás az anyagok elválasztásának leghatékonyabb módja.
