Hány köztársaság van a Szovjetunióban? 15 köztársaság, amely a Szovjetunió részét képezte

A Szovjetunió az egykori orosz rostáján alakultEmpire. A huszadik század folyamán a hatalom és a hatalmak egyik központja volt. Az Unió határozottan legyőzte a fasiszta Németországot, és összeomlása volt a múlt század második felének legjelentősebb eseménye. Mely republikák a Szovjetunió részét képezték, megértjük a következő cikkben.

A nemzeti-állami rendszer problémái a Szovjetunió megjelenése előestéjén

Hány köztársaság van a Szovjetunióban? Erre a kérdésre különböző válaszok adhatók, mivel az államalakulás kezdeti szakaszában számuk nem változott. Annak érdekében, hogy ezt részletesebben megértsük, forduljunk a történelemhez. A polgárháború végéig államunk területe meglehetősen sokféle nemzeti és állami szervezet volt. Jogállásuk gyakran a katonai-politikai konjunktúrától, a helyi önkormányzatok erejétől és más tényezőktől függött. Mivel azonban a bolsevikok befolyása és ereje nőtt, ez a kérdés az állam és a kormány egyik fő kérdése lett. A CPSU vezetésében (B.) Nem volt konszolidált vélemény az ország jövőbeli struktúrájáról. A párttagok többsége úgy gondolta, hogy az államot egységes alapelvek alapján kell építeni, anélkül, hogy figyelembe kellene vennie a nemzeti elemet, míg a többi tag óvatosan kifejezésre juttatta magát az országon belüli nemzetek önrendelkezéséért. De a döntő szó a VI. Lenin.

Egy nehéz dilemma a CPSU mélyén (b)

A Szovjetunióhoz tartozó republikánusok szerintLeninnek bizonyos függetlensége volt, de meglehetősen bonyolultnak látta ezt a kérdést, látta, hogy külön elemzésre van szüksége. Ezt a kérdést a nemzeti kérdésre szakosodott, a Központi Bizottság tudta. Sztálinnak. Az új államalakulás részét képező köztársaságok autonómiájának állandó támogatójaként működött. A polgárháború alatt az RSFSR területén győzedelmeskedett a föderalizmus elve, de a független köztársaságok kapcsolatait külön megállapodások alapján szabályozták. Egy másik komoly probléma az volt, hogy a kommunisták a földön meglehetősen erős nacionalista érzelmek voltak. Mindezen összetett nézeteltéréseket figyelembe kell venni új állam kialakításakor.

Kezdje a munkát egy egységes állam létrehozásával kapcsolatban

1922 elején az erre a területre vonatkoznakA szovjeteket mintegy 185 ember lakta. Egyesítésüknél mindent, mind a legkisebb árnyalatokat kellett figyelembe venni, de a Szovjetunió létrehozásának folyamata nem csupán a fentiekből volt, hanem a tömegek túlnyomó többségében támogatták. A Szovjetunió megalakulása külpolitikai okokkal is rendelkezett - az egyértelműen ellenséges államokkal való egyesülés szükségességét. A jövő országának megszervezésének alapelveinek kialakítása érdekében létrehozták az All-Orosz Központi Végrehajtó Bizottság külön bizottságát. Ennek a struktúrának a mélyén úgy döntöttek, hogy az RSFSR létezésének példája a leginkább elfogadható lehetőség egy új állam létrehozására. Ez az elképzelés azonban a nemzeti régiók bizottságának tagjai ellen elszánt ellenállással szembesült. Sztálin nem volt hajlandó kritizálni álláspontját. Az eljárást Transcaucasia-ban teszteltük. Ez a terület különleges figyelmet igényelt. Sok nemzeti ellentmondás koncentrált itt. Különösen Grúzia egy rövid ideig függetlensége sikerült hatékonyan felépíteni a gazdaságot és a külpolitikai kapcsolatokat. Örményország és Azerbajdzsán kölcsönösen gyanúsították egymást.

Sztálin és Lenin különbségei a Szovjetunió kialakulásában

A kísérlet a Transcaucasian létrejöttével fejeződött beAz Örményországból, Grúziából és Azerbajdzsánból álló Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság. Így kellett volna belépni egy új államba. 1922 augusztus végén Moszkvában létrehoztak egy bizottságot az egyesület végrehajtására. Az "autonómia" I.V. Sztálin, az Unió minden összetevője korlátozott autonómiával fog rendelkezni. Abban a pillanatban Lenin beavatkozott, elutasította Sztálin tervét. Elképzelése szerint a Szovjetunióhoz tartozó köztársaságokat szövetséges szerződések alapján kellene egyesíteni. Ebben a kiadásban a tervezetet támogatta a CPSU Központi Bizottságának plenum tagjainak többsége (b). Grúzia azonban nem akart új állami szervezetbe lépni a Transcaucasian Szövetségen belül. Ragaszkodott ahhoz, hogy külön megállapodást kössön az Unióval, a TSFSR-n kívül. A középkori nyomás alatt azonban a grúz kommunisták kénytelenek voltak elfogadni az eredeti tervet.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megalakulása

1922 decemberében a szovjet kongresszuson voltbejelentette a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének létrehozását az RSFSR-ben, Ukrajnában, Fehéroroszországban és a Transcaucasian Szövetségben. Itt van, hány köztársaság van a Szovjetunióban a megjelenéskor. A Szerződés alapján egy új állami társulást, mint teljes és független ország szövetségét állítottak fel a kilépéshez való joggal és szabadon belépve az összetételébe. Valójában azonban a kilépési eljárást semmilyen módon nem írták le törvényesen, ami ennek következtében igen nehéz volt. Az államalapítás alatt álló időbombám minden erővel a Szovjetunió összeomlása idején mutatkozott meg, hiszen a kilencvenes években az Unióhoz tartozó országok nem hagyhatják össze összetételét jogi és civilizált alapon, ami véres eseményekhez vezetett . A külpolitikát, a kereskedelmet, a pénzügyeket, a védelmet, a kommunikációt és a kommunikációt a Szovjetunió központi szervei javára delegálták.

A szovjetek országának további bővítése

A következő lépés az államalakulásban voltnemzeti-közigazgatási különbségtétel Közép-Ázsiában. Hatalmas Türkestáni Köztársaság található a területén, valamint két apró területet - Bukhara és Khorezm köztársaságokat. A hosszadalmas megbeszélések eredményeként a Központi Bizottságban alakultak az üzbég és a türkmén unió köztársaságai. A Szovjetunió volt az elsõ, hogy kijelöli a Tádzsik Köztársaságot, a terület egy részét Kazahsztán joghatósága alá helyezték, amely szintén unió köztársaság lett. A kirgiz önálló köztársaságot alapított az RSFSR-n belül, de a múlt század húszas éveinek végén szövetségi köztársasággá alakult át. És az ukrán SSR területére a Moldovai Szövetségi Köztársaságra került sor. Így a múlt század második tucatjának végén a szovjetunióban hány köztársasági köztársasági adatok jelentősen megváltoztak.

A harmincas években, strukturálismegváltozott az Unió összetételében. Mivel a Transcaucasian Szövetség eredetileg nem életképes egység volt, ezt figyelembe vették a Szovjetunió új alkotmányában. 1936-ban feloszlatták, és Grúzia, Örményország és Azerbajdzsán, miután szerződést kötött a központtal, megkapta a Szovjetunió unió köztársaságainak státuszát.

A balti államok a Szovjetunióban

Az Unió megalakulásának következő szakasza utala múlt század harmincas éveinek végén. Ezután a nehéz külpolitikai helyzet miatt hazánknak megállapodást kellett kötnie Németországgal, amely agresszív politikát eredményezett Európában. Nyugat-Ukrajna és Fehéroroszország akkoriban Lengyelország részévé vált annak érdekében, hogy történelmileg újraegyesítsék egy népet és biztosítsák nyugati határaikat, valamint a Molotov-Ribbentrop paktum titkos protokolljával a Szovjetunió és Németország között megkötötték. Szerinte Kelet-Európa területe hazánk hatáskörébe lépett. Tekintettel a balti államok rendkívül ellenséges helyzetére, a vezetés döntése alapján bevezették a Vörös Hadsereg egységeit, és a legitim kormányokat megszüntették Lettország, Litvánia és Észtország területén. Ehelyett elkezdték az állami rendszer felépítését a Szovjetunió példáját követve. Ezek a köztársaságok kapták az Unió jogállását. És lehetséges volt megemlíteni, hogy hány köztársaság van a Szovjetunióban közvetlenül a háború kezdete előtt Németországgal.

A Szovjetunió összeomlása

Hány köztársaság volt a Szovjetunióban közvetlenül az összeomlás előtt? A nyolcvanas évek végén a Szovjetunió:

• RSFSR;
• Ukrán SSR;
• Belorusz SSR;
• Moldáv SSR;
• Kazah SSR;
• Türkmén SSR;
• Tádzsik SSR;
• Üzbég SSR;
• Kirgiz SSR;
• Litván SSR;
• Lett SSR;
• Észt SSR;
• Grúz SSR;
• Örmény SSR;
• Azerbajdzsán SSR.

A gazdasági válság és a nemzeti ellentmondásokvalamint a gyenge vezetés a szovjet állam összeomlásához vezetett. Ezen események során a Szovjetunióhoz tartozó 15 köztársaság teljes nemzeti szuverenitást kapott és saját államokat alakított ki.