A demokrácia alapelvei
Tágabb értelemben a demokrácia nemcsak a politikai kormányzat szervezete, hanem a társadalom szervezetének formája egy bizonyos világnézettel. Ez a forma megfelel a hatalom intézményeinek. A kormányzati módszer alapvető megértésének elméleti indoklását először J. J. Russo határozta meg.
A modern demokrácia értékeinek alapjakoncentrál a "Minden ember szabadon született, minden ember egyenlő a jogok között". A demokrácia elvei a fő érték - szabadsággal kezdődnek. Minden egyes ilyen típusú társadalom alapjául szolgál. A rendszer fő értékeként a szabadság nem ír elő specifikus magatartást, nem írja elő az emberek tevékenységének tartalmát, hanem lehetőséget teremt számukra, hogy saját belátásuk szerint válasszák ki őket.
Minden jogot és szabadságot olyan gazdasági, elemi, polgári, kulturális, politikai és szociális jogokra osztanak fel.
A demokrácia elvei nélkülük lehetetlenértékeket, mint az emberek egyenlőségének elvét. Ez az elv nem az emberek identitásának, hanem a keresztény értelemben vett jogok és kötelezettségek egyenlőségének. Mindenkinek joga van a boldogsághoz, a szabadsághoz és az élethez. Ez a rendszer arra törekszik, hogy az embereknek legyen minden lehetősége a személyes fejlődésre. Függetlenül attól, hogy milyen társadalmi, faji, vallási vagy más különbségek vannak. Minden ember jogainak védelmét a törvény biztosítja, csakúgy mint maga a civil szervezet. A fejlettebb civil társadalom, annál fejlettebbek a demokrácia elvei.
Az ilyen típusú politikai rendszer alapelveimagában foglalja a pluralizmus elvét. Mivel a szabadság a fő érték, a társadalomnak biztosítania kell, hogy védelme kötelező legyen. Ezért a nyugati rendszerek ideológiai, vallási, ideológiai, gazdasági és politikai pluralizmusa. A pluralizmus a tulajdonjog különböző formái, az ideológiai trendek, a közérdek stb. A koncepció a liberalizmus ideológiájából nőtt ki.
Ezekre az értékekre támaszkodva,a demokrácia modern elvei a kormányzat kötelezõ feltételeit jelentik - a kisebbségi jogok védelmének többségével. A vélemények sokfélesége miatt igen nehéz döntéseket hozni, amelyek mindent eleget tesznek. Ezért logikus megoldás erre a problémára a többségi elvekre vonatkozó döntések elfogadása. A hatalom egy olyan kört kap, akinek a szavazók többsége szavaz a választásokon.
De ezek a demokrácia alapelvei nemhogy figyelmen kívül hagyják a kisebbség érdekeit, és nem tiltják meg, hogy megvédje álláspontjait és meggyőződéseit. Ezért a rendszer felismeri az ellenzéknek a létezéshez való jogát, valamint a következő választásokon való hatalomra jutás lehetőségét. Az ellenzék jogainak garantálása egy másik fontos szabály, amelyen a demokrácia minden alapelve és normája alapul.
Az állam politikai struktúrájának alapjaEbben az összefüggésben a működését bizonyos intézmények. Ezek közé tartozik a választott tisztségviselők, a szabad és tisztességes választások, az egyetemes jogot, hogy a különböző kormányzati pozíciókba, a szólásszabadság, a létezését számos információforrás és a szabad polgárok önszerveződésének.
A politikai demokrácia megértése és értelmezésemeglehetősen változatosak, amint azt számos elmélet bizonyítja (a meglévő fogalmak kollektivista és reprezentatív). Ennek a koncepciónak a mély megértéséhez a demokráciát a különböző tudományos fogalmak értelmezésében kell figyelembe venni. Bizonyos kritériumok alapján ezek az elméletek összehasonlíthatók, és saját következtetéseiket levonhatják.
