Lényeges filozófia
A létező filozófia irány,született elég hosszú, de végül csak a 20. században alakult ki. Ez a tudomány az ember belső világát vizsgálja, amely elválaszthatatlanul kapcsolódik a létezéshez. Hogyan különbözik az egzisztencializmus más filozófiai megközelítésekkel szemben? Először is, az a tény, hogy ez az irány nem különíti el a tárgyat a tárgytól, hanem a lényt a létezés összefüggésében veszi figyelembe. Másodszor, az egzisztencializmus nem tesz fel embert az élet és a globális problémák fölött, hanem a nehézségekkel való kölcsönhatáson keresztül vizsgálja. Az ilyen filozófia irracionális. Nem tudás, hanem olyan információ, amelyet értünk, elfogadunk és élünk.
Miért létezett létező filozófia? Születése elég kiszámítható volt. A XX. Század a fantasztikusan gyors változások idején, a totalitárius rezsimekben, szörnyű háborúkban. Ugyanakkor ez az előrehaladás rendkívül gyors ütemű növekedési korszaka is. Nem mindenki szerette a tudomány és a technológia áttörését. Az emberek kezdtek "fogaskerekekké" válni, amelyek egy hatalmas, az államnak nevezett gép működéséhez szükségesek. A személy személyisége csökkentette fontosságát.
A létező filozófia csak a tudományegyéniség. Külső eseményeket kezel egy személy belső világán keresztül. Nem meglepő, hogy ez a filozófia számos követőt vonzott.
A tendencia "elődje" SerenKierkegaard. Ez volt az, aki megfogalmazta a gondolat, hogy a belső lény az ember akadálytalanul folyik a külvilág, és a két elválaszthatatlanul összefügg egymással. Ezen túlmenően, a fejlesztés az egzisztencializmus, és befolyásolja a másik német filozófus Edmund Husserl. Abban a pillanatban, a leghíresebb képviselői Ezt a trendet Martin Heidegger, Albert Camus, Karl Jaspers, Jean-Paul Sartre, Gabriel Marcel, és még sokan mások.
A létező filozófia fontos helyet foglal elaz emberi élet végességének tanításában. Ez egy bizonyos ciklus, amelynek kezdete és befejezése. Az ember ebben a filozófiában megváltoztathatja létezését, ugyanakkor az élet befolyásolja elméjét, nézeteit. A gyermekkor meghatározza a személyt. Egy ilyen átalakulás kölcsönös.
A létező filozófia és fajtáiez a pillanat nem veszíti el jelentőségét. Sőt, ez az irányzat javul és kiegészül. Tekintsük a filozófia sokféleségét. Először is az egzisztencializmus, amely az emberi létezés egyediségét vizsgálja mind külső, mind belső vonatkozásban. Másodszor, ez a személyiség, tekintve az egyént és kreativitását, mint a legmagasabb értéket. Harmadszor, filozófiai antropológia, amely átfogóan tanulmányozza a személyiség lényegét és természetét. Ez az irányzat önmagában egyesíti a tudományokat, például a biológiát, a szociológiát, a pszichológiát és mások.
Az emberi reakció a válsághelyzetekre egy dologaz ilyen tantárgy kulcsfontosságú helyeitől, mint az egzisztencializmus. A filozófia nem különíti el a személyiséget az eseményektől, hanem alaposan tanulmányozza a segítségüket. Ezért az egzisztencializmus sokáig nem veszíti el relevanciáját. Ennek a tudománynak a tanulmányozása segít megérteni a helyedet ebben a világban, hogy megvizsgálja a kölcsönhatás módjait. Természetesen az egzisztenciális filozófia nem is alulbecsüli a kommunikáció fontosságát. Ez a tudomány mind a két ember közötti kölcsönhatást, mind pedig a kommunikáció és a környezet hatását vizsgálja. A létező filozófia mélyen elemzi az ember tevékenységét és kreativitását. Ez az irányzat rendkívül kiterjedt és sok kérdést tartalmaz. Az egzisztenciális szemléletet betartó filozófusok nézetei szintén nagyon eltérőek. Mindenesetre egy ilyen tudomány tanulmányozása hasznos nemcsak az elméleti tervben, hanem közvetlenül az életben is.
