/ / Alapvető gazdasági modellek - általános áttekintés

Alapvető gazdasági modellek - általános áttekintés

A gazdasági modellek általában képviselikstabil társadalmi-gazdasági kapcsolatok és a gazdasági egységek közötti kapcsolatok, amelyek a tulajdonjog uralkodó formáin és a makrogazdasági tevékenység szabályozási módjain alapultak. A háztartások, a cégek és az állam gazdasági egységek lehetnek.

Az elmúlt kétszáz évben,Négy globális gazdasági modell létezett. Ez két rendszer domináns piacgazdasággal - a tiszta kapitalizmus és a modern kapitalizmus, valamint két, nem piaci típus-adminisztratív-parancsnoki és hagyományos rendszer. És már ezen vagy az általános gazdasági modell keretében különálló régiók és országok gazdasági fejlődésének különböző modelljei vannak. Az alábbiakban a globális gazdasági rendszerek általános leírása található.

Hagyományos rendszer

Ez a fajta menedzsment érvényesülelmaradott országokban, és alacsony technológiai fejlõdést, a kézi munkaerõ és a többszörös gazdaság jelentõségét jelenti, ami a különbözõ gazdasági formák együttélésében nyilvánul meg. Gyakran megmaradnak a természeti-közösségi termelési és forgalmazási formák. A gazdaságban jelentős szerepet játszik a kisipari termelés, amelyet számos kézműves és parasztgazdaság képvisel.

A nemzetgazdaságbana hagyományos rendszer, a meghatározó szerepet játszik a külföldi tőke. A társadalom társadalmi szerkezete ugyanakkor teljesen függ az évszázados hagyományoktól, hagyományoktól, kasztoktól, osztályoktól - ami jelentősen gátolja a társadalmi-gazdasági fejlődést.

Adminisztratív és irányítási rendszer

Az igazgatási-parancsnoki típus gazdasági modelljeit a szocialista tábor minden országában (elsősorban Szovjetunióban) és Ázsia egyes országaiban fogadták el.

Az ilyen típusú vezetés megkülönböztető jellemzői a következők lehetnek:

  • a gazdasági erőforrások tulajdonlása - állam,
  • a bürokratizáció és a gazdaság állami monopolizálása,
  • a gazdasági tevékenység alapja - a gazdaság centralizált tervezése;
  • a kereslet, a kínálat és a kereslet központosított tervezési osztályok, a közvetlen fogyasztók és a termelők részvétele nélkül, közös politikai ideológián alapultak.

Nettó kapitalizmus

Ez a modell a 18-19. Században működötta tiszta verseny volt a piacgazdaság rendszere. A gazdasági tevékenységet az egyéni vállalkozók - tőkések végezték, és ennek megfelelően tulajdonjoguk volt. A magántőke önszabályozása a szabad piacok alapján történt, és az állam minimálisan beavatkozott ebben a folyamatban. A bérelt munkavállalók valójában nem rendelkeztek szociális védelemmel munkanélküliség, időskor, betegség esetén.

Modern kapitalizmus

A 20. század közepére, a tudományos és műszaki megjelenésévelforradalom, a társadalmi, technikai és termelési infrastruktúrák gyors fejlődése, az állami struktúrák sokkal aktívabban vesznek részt a nemzetgazdaság fejlődésében. A nettó kapitalizmus fokozatosan átalakul a fejlett modern kapitalizmus rendszerévé. Ennek a rendszernek a keretében olyan nemzeti gazdasági modellek alakultak ki, amelyek sajátos sajátosságaikat a társadalmi, nemzeti, földrajzi és történelmi viszonyok jellemzői alapján hozták létre. Nézzük meg néhányat.

Amerikai modell

  • a kisvállalkozások aktív támogatása (az új munkahelyek mintegy 80% -át a kisvállalkozások hozták létre);
  • az állam minimálisan gátolja a gazdaság szabályozását;
  • az állami tulajdon nagyon elhanyagolható a tulajdonosi formák teljes összegében;
  • a társadalom rétegződése a gazdagok és a szegények osztályaiba;
  • kielégítő életszínvonalat és a szociális biztonságot a szegény állampolgárok számára.

Japán gazdasági modell

  • az államnak a gazdaság fejlődésére gyakorolt ​​aktív hatása e fejlesztés kötelező tervezésével (ötéves tervek készülnek a gazdaság egyes területeire);
  • A rendes dolgozói és vállalati vezetők béreinek nagysága nagyon csekély mértékben különbözik, ezért a népesség jövedelmének szintje meglehetősen egyenletes;
  • a gazdaság határozott társadalmi orientációval rendelkezik (az egész életen át tartó foglalkoztatás, a társadalmi partnerség stb. gyakorlata).

Dél-koreai modell

  • állami tervezés, ötéves tervek kidolgozása;
  • a külföldi gazdasági tevékenység szigorú szabályozása az export fejlesztése és a behozatal minimalizálása céljából;
  • az állam irányítása a bankszektorban.

Kínai modell

  • a piac és az adminisztratív tervezett gazdaság együttélése;
  • a szabad gazdasági övezetek fenntartása;
  • a népesség jövedelmének egyenlő szintje;
  • a háztartások nagy jelentősége;
  • A kínai emigránsok aktívan segítik a nemzetgazdaság fejlődését.

Bővebben: