Az iparosítás a Szovjetunióban: az első ötéves terv
Az első ötéves terv az első feltételes elnevezéseöt évre szóló tervet a Szovjetunió felgyorsult iparosítása keretében az 1930-as évek végén. Ennek az időnek köszönhetően az ország hatalmas ipari-katonai komplexumot kapott.
Mi volt a kényszer előfeltétele?a Szovjetunió iparosítása? A kudarcot valló új gazdaságpolitika, vagyis a NEP, azaz a gabona beszerzési válsága 1927-28-ban vezette a vezetést a gazdasági folyamat megváltoztatására és az egész uniós rendszer reformjának kezdetére.
Az első ötéves terv - 1928 (elfogadásának időpontjában a terv) - 1932 (határidő, azaz minden olyan feladat elvégzésére az első szakaszban az iparosítás).
Az új politikára való áttérés és az első elfogadásaÖtéves tervet fejezett ki a CPSU 16. konferenciáján (b). Az első ötéves terv 1928 októberében kezdődött. Ekkor elfogadták a tervet, de nem voltak egyértelmű feladatok.
Mik a kormány által kitűzött célokA Szovjetunió? Először is meg kellett oldani az ország technikai és általános elmaradottságát; Másodszor, a Szovjetuniónak meg kellett szabadulnia a gazdasági függőségtől, elsősorban a katonai ellátásban; harmadszor, a hatóságok fontos feladattal szembesültek: hatalmas katonai-ipari komplexum megteremtése; Negyedszer, az iparosodásnak állítania kellett volna a kollektivizálás erős alapját.
Az első ötéves tervnek saját tulajdonságai vannak:
- magas arányt (az iparosodást "kényszerítettnek" nevezték);
- rövid határidők (híres fellebbezések: "5 évig adsz 4 év alatt!");
- aránytalanság a fejlıdésben: a nehézipar túlsúlya a fény felett;
- a hazai megtakarítások révén az iparosítás megvalósítása.
A Szovjetunió vezetősége mindent használazt jelenti, hogy vonzzák az embereket egy tömeges "építéshez". Több száz ember, akik agitációs fellebbezésekkel jártak, mentek és építettek gyárakat, vasútokat, részt vettek az erőművek építésében. Ebben a korszakban sok híres szovjet poszter jelent meg, amely akkoriban a nép öntudatának lényegét tükrözi.
Az első ötéves terv idején is aa kollektivizáció, amelyet dekulakálás kísér. Az első ötéves terv második évét később "a nagy válság éveinek" nevezik. Azonban nem mindenki tudja az árakat, amikor kollektív gazdaságokat és gyárakat hoztak létre. Hány romos családot megfosztottak az otthonuktól, hány ember halt meg a hidegtől ...
1932-ben véget ért az első ötéves terv. Eredményei a következők voltak:
- hatalmas védelmi komplexum jött létre;
- a munkanélküliség megszűnt;
- a Szovjetunió gazdasági függetlenségét elérte;
- megalakult a Szovjetunió gazdaságának tervezett rendszere;
- Az ötéves terv ösztönözte az ország kiterjedt fejlődését.
Az első ötéves terv sikeres voltfeladatok teljesítése: DneproGES, Uralmash létrejött, óriási kohászati üzemek jelentek meg, köztük a Magnitogorsk, Chelyabinsk, Norilsk és Novokuznetsk üzem. Az első metró Moszkvában nyílt meg, a Sztálingrád és Kharkovban működő traktorgyárak megkezdték tevékenységüket. Így a Szovjetunió hatalmas katonai erőt és ipari függetlenséget kapott.
