A Szovjetunió iparosításának célja. Az iparosodás éve, annak iránya, eredmények

A szocialista iparosítás a történelembe esettmint egy modern iparág létrehozása és egy technikailag felszerelt társadalom megteremtése. A háború utáni háborús évek és a háború utáni gazdasági újjáépítés kivételével a húszas évek végétől a hatvanas évek elejéig tartó időszakra terjed ki, de fő terhe az első ötéves tervre esett.

Az ipar korszerűsítésének szükségessége

Az iparosodás célja az volt, hogy legyőzzeami az NEP képtelenségének köszönhető, hogy a nemzetgazdaság technikai felszerelésének szükséges szintjét biztosítsa. Ha valamilyen előrelépés történt olyan területeken, mint a könnyűipar, a kereskedelem és a szolgáltatások, akkor nem volt lehetséges a magántőke alapú nehézipar fejlesztése. Az iparosodás okai közé tartozott a katonai-ipari komplexum megteremtésének szükségessége.

Az első ötéves terv terve

A vezetés alatt álló feladatok megoldásáhozSztálin ötéves tervet dolgozott ki a nemzetgazdaság fejlesztésére (1928-1932), amelyet 1929 áprilisában fogadtak el a következő pártkonferencia ülésén. Az összes iparág alkalmazottainak a legtöbb esetben meghaladták az előadók valós képességeit. Azonban ez a dokumentum a háború idején adott parancs ereje volt, és nem volt vita tárgya.

Az első ötéves terv szerint,Az ipari termékek kibocsátásának 185% -kal, a nehézgépiparban pedig 225% -os termelésnövekedést terveztek. E mutatók biztosítása érdekében a tervek szerint 115% -kal nőtt a munkaerő-termelékenység. A terv sikeres végrehajtása a fejlesztők szerint 70% -kal növeli a feldolgozóipari ágazatban az átlagbéreket, a mezőgazdasági dolgozók jövedelme 68% -kal nő. Annak érdekében, hogy elegendő élelmiszert tudjon biztosítani az állam számára, a terv a parasztok közel 20% -át a kollektív gazdaságokban vállalta.

Ipari káosz, amelyet a viharok okoznak

Már a tervek megvalósítása során voltaka nagy ipari vállalkozások többségének építési feltételei jelentősen csökkentek, a mezőgazdasági termelés volumene pedig nőtt. Ez műszaki igazolás nélkül történt. A számítás elsősorban univerzális lelkesedésen alapult, amelyet nagyszabású propaganda-kampány táplál. Az évek egyik szlogenje volt az ötéves terv négy év alatt történő teljesítése.

Az évek iparosodásának jellemzőikényszerített ipari konstrukcióban. Ismeretes, hogy amikor az ötéves terv feltételei csökkentek, a tervezett feladatok majdnem megduplázódtak, és a termelés éves növekedése elérte a 30% -ot. Ennek megfelelően a kollektivizálás tervei is növekedtek. Ez a vihar elkerülhetetlenül káoszhoz vezetett, amelyben néhány ág nem lépett fel másokkal, néha szomszédságában. Ez kizárta a gazdaság szisztematikus fejlesztésének minden lehetőségét.

Az ötéves út eredménye

Az első ötéves terv során az iparosodás céljateljes mennyiségben nem sikerült elérni. Számos iparágban a valós mutatók sok tekintetben nem érik el a tervezett mennyiségeket. Ez különösen hatással volt az energiaforrások kitermelésére, valamint az acél és az öntöttvas előállítására. Mindazonáltal jelentős előrehaladás történt a katonai-ipari komplexum és az összes kísérő infrastruktúra létrehozásában.

Az iparosítás második fázisa

1934-ben elfogadták a második ötéves terv tervét. Az ország iparosításának célja ebben az időszakban az volt, hogy megteremtse az elmúlt öt évben megépített vállalkozások munkáját, valamint hogy mindenütt megszüntesse az iparban felmerülő káosz eredményeit a technikailag indokolatlan magas fejlettségi szintek létrehozása miatt.

A terv elkészítésekor nagyrésztfigyelembe veszik a múlt hiányosságait. Nagyobb mennyiségben tervezték a termelés finanszírozását, és figyelmet fordítottak a közép- és felsőfokú oktatáshoz kapcsolódó problémákra. Határozatuk szükséges volt ahhoz, hogy elegendő számú képzett szakemberrel biztosítsák a nemzetgazdaságot.

Propaganda kampányok az ötéves tervek során

Már ezekben az években az ország iparosításának eredményelelassult. A városokban, részben a vidéki területeken a kínálat észrevehetően javult. A lakosság fogyasztási cikkek iránti igénye elégedett volt. Ezeknek a sikereknek a nagysága nagymértékben felgyorsult az országban folytatott nagyszabású izgatottsági kampányban, amely az összes szolgáltatást kizárólag a kommunista pártnak és Sztálin vezetőjének tulajdonította.

Annak ellenére, hogy az iparosodás éveibena fejlett technológia széles körű bevezetését végezték el, a kézműves munka továbbra is meghatározó volt a termelés számos területén, és ahol a propaganda módszerek technológiai úton nem tudták elérni a munkatermelékenység növekedését. Ennek egy példája lehet a híres Stakhanovite mozgalom, amelyet az évek során fejlesztettek ki. A rekordmunka versenye arra a tényre vezetett, hogy az egyéni dobosok, akiknek az egész vállalkozást előkészítették, díjakat és bónuszokat kaptak, a többiek pedig csak megnövelték a szabványokat, és ezzel egy időben a legfontosabbak voltak.

Az első ötéves terv eredményei

1937-ben Sztálin bejelentette, hogy a célaz iparosítás alapvetően megvalósul, és a szocializmus épül. Számos termelési hibát kizárólag az emberek ellenségeinek intrikjai magyaráztak fel, amelyek ellen a legbrutálisabb rettegés jött létre. Amikor a második ötéves terv egy év alatt befejeződött, akkor a legfontosabb eredményeként két és félszeres, acél - háromszorosára, és személygépkocsi - nyolcszorosára nőtt.

Ha a húszas években az ország tisztán agrár volt,majd a második ötéves terv végén ipari-agrárium lett. E két szakasz között az egész nép igazán titáni munkája. A háború utáni időszakban a Szovjetunió erős ipari erővé vált. Általánosan elfogadott, hogy a szocialista iparosítás a hatvanas évek elején fejeződött be. Abban az időben az ország népességének nagy része városokban élt és ipari termeléssel foglalkozott.

Az iparosodás idején új iparágak alakultak ki,mint az autóipar, repülőgépgyártás, vegyipar és villamosipar. De a legfontosabb dolog az volt, hogy az állam megtanulta mindent, amire szüksége volt a saját szükségleteire. Ha az adott termék gyártására szolgáló berendezést külföldről importálták volna, most annak szükségességét a saját iparága biztosította.